Siker és teljesítmény

 A képzéseken, tréningeken, a coachingon résztvevők eredményessége, sikerei és had tegyem még hozzá az egyén elégedettségének érzése a munkahelyen és a magánéletben számomra az a legfontosabb vezérfonal, amire megkerülhetetlenül valamennyi képzés (vagy egy coaching folyamat) felfűzhető,  a tematikától, létszámtól, helyszíntől függetlenül.

Az egyén elégedettsége, vagy elégedetlensége alapvetően meghatározza “jelenlétét” a magánéletében és a munkájában egyaránt bárhol, bármilyen környezetben, szétválaszthatatlanul a magánembert a munkavállalótól.

.Egyszerűen nincs két “hátizsákunk” külön munícióval egy otthonra egy pedig a munkába.  Tréneri-oktatói, majd később life és business coach tevékenységem során teljesen világossá vált az,  hogy valójában más szemlélet, ami esetleg szeretné ezt szétválasztani, bár létezhet, de az érthető módon magában hordozza a segítő személy (coach, tréner, stb.) és az ügyfél kudarcának lehetőségét egyaránt.

  Az elégedett ember boldog, az elégedett ember képességeihez mérten maximumon teljesít (ez utóbbi, a teljesítmény pedig kulcskérdés – és számunkra, trénereknek, coachoknak  egyben a legfontosabb érv lehet – a munkáltató felé, ha mondjuk a munkáltatót a dolgozó „boldogsága” nem nagyon foglalkoztatja)

Az elégedettség, a teljesítmény záloga, a siker . A sikerélmény belülről motiválja, fenntartja ezt a mindannyiunk számára vágyott körforgást, és ami még fontosabb, ezt nem a pénz, pláne nem a fizetés működteti. Azok, akik ezt belátják (különösen, ha vezetők) és tudatosítják, ekkor soha nem látott erőforrás birtokába juthatnak. “Szerepek útvesztőjében”

Egy, a véleményében és döntéseiben is szabad és mindezekért teljes mértékben felelős munkavállaló a teljesítmény, a kreativitás, a motiváció, vagy akár a munkafegyelem egy teljesen más, magától értetődő dimenziójában dolgozik.

Egy ilyen szervezetben a hiba, a hibázás, a tanulás és a fejlődés fundamentuma és nem a számonkérésé, vagy a büntetésé.

 Sokan nem értik, nem hiszik, vagy egyszerűen nem akarják belátni ezt a végtelenül egyszerű “képletet”.  Vezetőként beérik a “korbács, kontra mézesmadzag” kétségtelenül könnyebb választásával. Szerintük, “nem kellenek ilyen érzelmekkel átitatott hókusz-pókuszok egy munkahelyre”. Ők, a pozíció, a hierarchia megszállottjai egyben a változás, a változtatás legnagyobb kerékkötői.

 … úgy látom „dologban” nincs hiány, nyitott, elégedett emberekben annál inkább.

 Munkám során akkor vagyok elégedett, ha az együtt eltöltött időt, az értékteremtő, előremutató, együttgondolkodás teszi gazdaggá és nem utolsó sorban velünk van a “segítő” humor és humorérzék (mert ez is fontos).