Siker és teljesítmény

 A képzéseken, tréningeken, a coachingon résztvevők eredményessége, sikerei és had tegyem még hozzá az egyén elégedettségének érzése a munkahelyen és a magánéletben számomra az a legfontosabb vezérfonal, amire megkerülhetetlenül valamennyi képzés (vagy egy coaching folyamat) felfűzhető,  a tematikától, létszámtól, helyszíntől függetlenül.

Az egyén elégedettsége, vagy elégedetlensége alapvetően meghatározza “jelenlétét” a magánéletében és a munkájában egyaránt bárhol, bármilyen környezetben, szétválaszthatatlanul a magánembert a munkavállalótól.

.Egyszerűen nincs két “hátizsákunk” külön munícióval egy otthonra egy pedig a munkába.  Tréneri-oktatói, majd később life és business coach tevékenységem során teljesen világossá vált az,  hogy valójában más szemlélet, ami esetleg szeretné ezt szétválasztani, bár létezhet, de az érthető módon magában hordozza a segítő személy (coach, tréner, stb.) és az ügyfél kudarcának lehetőségét egyaránt.

  Az elégedett ember boldog, az elégedett ember képességeihez mérten maximumon teljesít (ez utóbbi, a teljesítmény pedig kulcskérdés – és számunkra, trénereknek, coachoknak  egyben a legfontosabb érv lehet – a munkáltató felé, ha mondjuk a munkáltatót a dolgozó „boldogsága” nem nagyon foglalkoztatja)

Az elégedettség, a teljesítmény záloga, a siker . A sikerélmény belülről motiválja, fenntartja ezt a mindannyiunk számára vágyott körforgást, és ami még fontosabb, ezt nem a pénz, pláne nem a fizetés működteti. Azok, akik ezt belátják (különösen, ha vezetők) és tudatosítják, ekkor soha nem látott erőforrás birtokába juthatnak. “Szerepek útvesztőjében”

Egy, a véleményében és döntéseiben is szabad és mindezekért teljes mértékben felelős munkavállaló a teljesítmény, a kreativitás, a motiváció, vagy akár a munkafegyelem egy teljesen más, magától értetődő dimenziójában dolgozik.

Egy ilyen szervezetben a hiba, a hibázás, a tanulás és a fejlődés fundamentuma és nem a számonkérésé, vagy a büntetésé.

 Sokan nem értik, nem hiszik, vagy egyszerűen nem akarják belátni ezt a végtelenül egyszerű “képletet”.  Vezetőként beérik a “korbács, kontra mézesmadzag” kétségtelenül könnyebb választásával. Szerintük, “nem kellenek ilyen érzelmekkel átitatott hókusz-pókuszok egy munkahelyre”. Ők, a pozíció, a hierarchia megszállottjai egyben a változás, a változtatás legnagyobb kerékkötői.

 … úgy látom „dologban” nincs hiány, nyitott, elégedett emberekben annál inkább.

 Munkám során akkor vagyok elégedett, ha az együtt eltöltött időt, az értékteremtő, előremutató, együttgondolkodás teszi gazdaggá.

… és nem utolsó sorban velünk van a “segítő” humor és humorérzék (mert ez is fontos).